Flört-hegyek
2020.08.17.
- Akkor most szabad, vagy nem? Naaa, Brigi! Figyelsz?
- Persze. Gondolkodom.
A frászt. Gondolkodtam, de máson. Azon, mennyire, de mennyire lojálisak vagyunk. Az elején. Túlságosan is. Hogy képesek vagyunk ellenzőt tenni, csak hogy elköteleződhessünk végre.
- Kinek szabad kinézni egy kapcsolatból?
- Kinézni? Édesem. Bárkinek. De ki akar kikacsintani?
- Én nem, de ha ő mégis megtenné, mit csináljak? Szóljak neki, hogy tudom?
- Dehogy. Meg ne próbáld. Engedd. Sőt, tudod mit? Küldd!
- Micsoda? Miért küldjem, amikor szeretem?
- Pont azért, édesem. Hadd nézzen körül. Na jó, ne kóstoljon bele, de lásson világot, nézzen szépeket, beszélgessen mással is – ne csak veled. Hadd érezze aztán, hogy: csakis veled. Érted?
- Persze. Tehát küldjem. Mehetek én is?
- Jajjj. Meg kell bolondulni veled. Menj. Nézz körül. Már most tudom, hogy nézni sem mersz. Nem engeded meg magadnak, hogy valakivel összemérd. Hátha csalódsz, ne adj Isten találsz benne hibát, és akkor nem szeretheted.
Keresd a hibáját. Mérd össze, igen. Bizonyosodj meg róla, hogy ő a tied. Nehogy nekem későn gondold meg! Nehogy azt merd mondani, hogy már az elején ilyen volt! Nehogy megtedd, hogy azzal maradsz, akinél már most tudsz jobbat!
Számodra. Mert kinek jobb, ugye. Csak magadra gondolj. Neked, érted? Nem anyádnak, nem apádnak. Hadd emlegessék a Hufnáger Pistiket. Írtam már erről, olvasd el.
Amit ma hazavihetsz, az az: hogy küldd, és ne bánd, ha nézeget. Minél többet lát, annál gazdagabb és a meggyőződése annál erősebb - már ha visszajön hozzád –, hogy téged szeret.
Emlékszel? Aki indul, menjen el. Indítsd el. Aztán örülj, amikor melletted marad. Nyitott világ adhat csak szerelemnek utat – nem vagyunk mi lovak. Érted már, bogaram?
- Értem. Dőlt hátra ez az édes. A szél megpróbálta megborzolni arany babahaját, de az nem engedett neki. Ült csak, sziklaszilárdan, még a fürtjei is. A gondolataiba egészen: belefeledkezett.
A mai nap margójára. Arany csillagom, te. Egyszer megtanulod, vagy ha már most tudod, remélem, nem felejted el.
És: ha nézeget, nekünk az jó. Te is válogatsz a cipőboltban – és mennyire ügyes vagy, mert sok mérlegelés után /mindig csak/ egyet viszel haza
Vissza az előző oldalra!